elkezdődött minden, rohangálhatok össze-vissza... manapság ez tök trendi ugyan..., hogy minél több dolog nehezíti az ember vállát... csak az a baj nálam, hogy máris teljesen elegem lett ezekből... sokkal több olyan dolog van ezeken kívül, amit néha sokkal szívesebben csinálnék... jó ez amrhaság...
igenpersze... irtónagybölcsesség, de már amióta tanulásbanrésztvevő vagyok, nemleszámítva az elsős éveket is, minden délutánomat valami terheli... talán nemis volt olyan délutánom eddig az életemben, amikor hazajöhettem, és nem csináltam semmit... hm. hiszen régen voltak a táncórák, a társas-, illetve a néptánc... jelentkeztem a hittan és a szorobán órákra... majd bejött a furulya, és utána vele ugrott egycsapásra a fuvola-zenekar-szolfézs-kamara-korepetíció... ezzel párhuzamosan űztem a drámát, meg röplabdát... amikor az megszűnt, rávetettem magam az esti tornára(bár mostanság kissé hanyagoltam a dolgot hmmmmmm.......) most a külön kémia, illetve angol órák... és ezzel jöttek idén be a fakultációk, szakkörök ésegyéb istenijódolgok... hm. a délutánjaim azthiszem pöppet elfoglaltak hm. ... igaz ez mind nem volt egyszerre sosem, de minden évben minden délutánom be volt időre szabva... hm. most csak sorrendeztem, és kissé undorodtam el ezektől... egyébként szeretem... hiszen azért vállaltam :D nagyon szerettem mindet, és ami mostis az életem része, azt még mostis imádom... teljesen élvezettel csinálom, csak ne kellene mindegyiken teljesenmaximálisan megfelelni... hm. szeretnék néha egy kis pihenőt... neme gy nap rohanni mindenhova, fejvesztve... ez csak a szerdám kifakasztó részemost... tudomásommal legalábbis mire hazaérek teljesen az lesz egyfajta esti félnyolc... éjjen (!) jaa majdnemkifelejtettem: plusz suliújság! :D
bár az tuti, hogy a gyerekem is ilyen lesz... leterhelem mint annakarendje... hamár énis bírtam a kiképzést... egyébként jódolog, meg mindenre saját magamtól jelentkeztem... ezt tudom :D akkor mégtökmagabiztos voltam... habár mostanság minden megváltozott velem... vagylegalábbis teljesen másnak érzem mostanában a dolgokat... lehet csak felszínben változott... fignomsincs... sajátmagam vagyok, az biztos... csak meguntam az örökör rinyálást, mint ahogyan a környezet is ezt sugallta... lehet ez a beható tényezője hm. de az, hogy illuminált állapotban hogyan cselekszem, azt még nemtudom koordinálni... természetes úton legalábbis még nemsikerült ... hm. hehehehhhe
a céljaimat ,amiket olyankönnyen kitűztem kellene megvalósítanom, vagylegalábbis egyúton elindulni feléjük... félek ezektől, mert minden megfog változni hm. mivel egyedül kell csinálni, így rühellem... nem szeretem ha nincs velem senki... ez egyfajta önállóságtalanságra utal... tehátmégegyszer... függőségreutal :D
